Róma
Az olasz autós újságírót, Giuliano Pavonét küldtük nemzete fővárosába egy titkos pálya keresésére.
Ez a csodás éjszaka a Tevere folyó két partja között autózva kezdődik a Trasteverétől a Campo de'Fioriig, a Piazza Navonától a Pantheonig: ez Róma dobogó szíve. Boldogan merészkedek a keskeny utcák és gyalogos zónák labirintusába, hogy lássam a szórakozó embereket.
De ideje kiszabadulni Róma belvárosának útvesztőjéből, és dél felé fordítani a kocsi elejét. Átkelek a Piazza Venezián, az óriási Altare della Patria emlékmű előtt, és a Via dei Fori Imperiali tárul elém – széles, egyenes, elhanyagolható forgalommal. A jobb oldalon a Forum Romanum: egyfajta régészeti Disneyland. Ahogy elsuhanok az időszámításunk szerint 80 óta álló Kolosszeum mellett, megrohannak az érzések a lenyűgöző, ősi sporthelyszín láttán, amely oly sok durva játéknak adott helyet.
Még mindig látom Róma központjának barokk kincseit és birodalmi romjait, amikor elérem a modern EUR negyedet, amelynek építése a fasiszták idején kezdődött, és az 1960-as olimpiai játékokra készült el.
A negyedre jellemző alapvető formák, széles távlatok, geometrikus vonalak és vakítóan fehér épületek valahogy természetes látványt nyújtanak, amely semleges, mégis karakteres. Könnyen belátható, miért forgatnak itt számos filmet és autóreklámot. És roppant terjedelmét látva az is érthető, miért az EUR-nak van a legnagyobb esélye egy jövőbeli Forma 1-es találkozó helyszínére Rómában. Vagyis a megfelelő helyen járok.
Minden út Rómába vezet
Újra észak felé haladok. Róma nagyon karakteres város. Romanitá, rómaiság, a kiábrándult irónia és az őszinte vidámság összetéveszthetetlen keveréke – ettől olyan egyedi az örök város. Ugyanakkor mint London vagy Párizs, Róma is többarcú, sok kicsi Róma alkotja a nagyot, amelyeknek megvannak a maguk külön jellegzetességei.
Az egyik ilyen mikrokozmosz a Testaccio, amelyet most a via Ostienséről láthatok, Cestius ódon piramisa után. A történelmileg munkásosztály lakta ipari Testaccio negyed mostanra számos bárnak, étteremnek ad otthont, és a Pigneto meg a Ponte Milvio negyeddel vetélkedve a római éjszakai élet egyik legdivatosabb központjává küzdötte fel magát. De ebben az órában a Core de Roma – azok a rómaiak, akik „Róma lelkét" alkotják – otthon van, vagy valamelyik klubba húzódott.
Most még a történelmi központ is kong az ürességtől. Néhány percre kiszállok az autóból a Piazza di Spagnán, és egy rövid sétát követően elérem a Pincio-hegyet, ahonnan beláthatom az óriási Piazza del Popolót, és mögötte az egész várost. Róma szépségét nappal eltakarhatja a zaj, a forgalom és a turisták seregei. Éjszaka azonban a mindennapi életet felváltja az örökkévalóság.
Az autó felé irányítom a lépteimet, és újra a vezetőülésen találom magam. Ma éjjel sok remekművet láttam, de ez a város maga is egy mestermű, a hagyomány, stílus és szenvedély terméke: tulajdonképpen maga a művészet. És még néhány órára az enyém, csak az enyém.
További részletek a Járművezetők részben
San Francisco
Pat Devereux autós újságírót San Francisco-i túrára küldtük abba a városba, amelyet a San Francisco-i zsaruban tett halhatatlanná az 1968-as film sztárja, a hidegvérű zsaru, Steve McQuinn.
Tokió
Semmi sem hasonlítható ahhoz, amikor az ember a világ műszakilag legfejlettebb országának fővárosában autózik. Nik Berg autós újságíró végigvezet minket Tokió leghíresebb útján.